2. kötet- Együtt

- Virág, utoljára mondom, a klasszikus értelemben vett vámpírok nem járnak nappal! - ismételte magát sokadszor Arnold.
- De igen!
- Ez őrület! Reni, segítenél? - fordult felém kétségbeesetten Arnold.
- Nem, én inkább kimaradnék belőle - ittam bele mosolyogva a forró csokimba.
- Élvezed, ugye? - húzta össze a szemét Arnold, aztán sóhajtva Virágra nézett. - A Stoker, Rice, King, de még a Hamilton könyveiben szereplő vámpírok is egyaránt éjszaka járnak. Érted? A vámpírok nem mászkálnak nappal!
- De - felelte Virág, és hatalmas, barna szemeivel fürkészően nézett Arnoldra.
- Feladom. Virág, veled nem lehet érdemi vitát folytatni. Az érvelésed nevetséges! - rázta meg a fejét Arnold.
 
 
 
- Továbbá tilos a tantermekben található televíziókészülékekhez hordozható DVD-lejátszót csatlakoztatni - fejezte be az olvasást Máday, mire Andris és Robi mosolyogva összenéztek.
- Ha tilos, akkor tilos - jegyezte meg Robi, és előhúzott a táskájából egy kábelt, amit egy pillanat alatt összekötött a tévével.
- Most mondták be, hogy tilos - mondtam értetlenül. A két kocka lesajnálóan megrázta a fejét.
- Reni, figyelj jobban. Azt mondta, tilos DVD-lejátszót hozzácsatlakoztatni. De mi nem a lejátszót csatlakoztatjuk, hanem a kábelt.
 
 
 
- Felmayer! - állapodott meg Kardos Dave nevénél, és felnézett a naplóból. Az egész osztály egy emberként fordult hátra, miközben Dave zavartan feltápászkodott.
- Tanár úr, ma van a szülinapom - kezdte Dave szomorúan pislogva. Kardos összeráncolt szemöldökkel meredt rá, kínosan hosszú ideig gondolkodott, majd unottan a plafonra nézett.
- Nem bánom, nekem mindegy, melyik nap írom be az egyest.
- Köszönöm - vigyorgott Dave. (...)
- Bernáth! - mondta ki az újabb nevet a tanár, mire Andris sápadtan feltápászkodott.
- Nekem is ma van a szülinapom - motyogta. Kardos lepillantott a naplóra, és megrázta a fejét. - Szép próbálkozás. Na, kezdheted.
 
 
 
- Na jó, most komolyan. Te kit választanál, Pete Wentz vagy Robert Pattinson? 
- Hát - húztam meg a cipőfűzőm, és tanácstalanul megcsóváltam a fejem. - Muszáj? 
- Aha - bólogatott Virág. (...)
- Pete Wentz nekem nem igazán tetszik. Pattinsonnak meg fura a haja - töprengtem.
- De ha itt állnának előtted, és azt mondanák, válassz, mit felelnél? - kérdezte Virág.
- Ha itt állnának előttem, megkérdezném, mégis mit keresnek a lányöltözőben.
 
 
 
- Sziasztok. Szívecskés mézes puszedlit? - nyújtott felénk egy zacskót Zsolti, mire mosolyogva vettem egy darabot.
- Köszi. Többiek? - kérdeztem.
- A büfében - felelte, aztán leült az előttünk lévő székre, és féloldalasan hátrafordult. - Látom, Neményi jól szórakozik - röhögte el magát. Arnold unottan lapozott egyet a könyvében, és fel sem nézve reagált.
- Úgy hívják, olvasás. Próbáld ki, nem olyan nehéz.
 
 
 
Kinga, mondjuk, ezen totál kiakadt, és óra után komoly prédikációt tartott az osztálynak a "felháborító és megdöbbentő" osztályátlagról. Elég nehéz volt komolyan venni, merthogy a színjátszó próbák miatt Petőfi-bajuszt viselt, úgyhogy senki nem bírta ki nevetés nélkül.
 
 
 
- Tanár úr! - jelentkezett Andris, ami meglepő, irodalmon lginkább behúzott nyakkal szokott ülni.
- Igen?
- Nem lehetne, hogy a mai órán beszélgessünk? - kérdezte, mire összeráncolt szemöldökkel fordultam felé. Megőrült? Kardossal akar tanulás helyett beszélgetni?
- Bernáth - nyitotta ki a naplót Kardos. - Pontosan 1,8-ra állsz irodalomból, úgyhogy gyere a táblához, beszélgessünk - közölte.
 
 
 
- Érted, Kardos azt mondta anyámnak, hogy vérlázító a magatartásom - hadarta Zsolti. - Mit akart ezzel mondani? - csodálkozott.
- Talán azt, hogy nem elég, hogy sötét vagy, mint az éjszaka, de még pofátlan is - állt meg mellettünk Kinga.
- Nyerítést hallottam, ti is? - forgolódott Zsolti, megjátszva, hogy nem vette észre Kingát.
 
 
 
- A fenébe, ott jön a dömper - csúszott lejjebb Zsolti, mi pedig egyszerre fordultunk a felénk tartó Tarr Zsófi felé, aki, miután odaért, elhívta Zsoltit táncolni.
- Fáj a lábam - sziszegte Zsolti.
- Nem is fáj - közölte Kinga.
- De fáj!
- Mondom, hogy nem!
A végzős lány a fejét kapkodta a vitázó Kinga és Zsolti között, végül sértődötten leviharzott a lépcsőn. Nem nagyon számított, ők tovább veszekedtek. A következő pillanatban Máday állt meg mellettünk, és vonalzójával Zsolti fejére csapott.
- Nagy Zsolt, vagy kulturáltan eszel, vagy itt maradsz takarítani!
- Elnézést - törölte le a száját Zsolti.